Nos, egy könnyű, súlytalan téma jön most így elsőnek, lényeg hogy visszatértem, éljenzés, fanfárok, miegymás. Tisztán esztétikai probléma: azon akadt meg újabban a szemem hogy ha egyes játékiadók újra nyomják még egyesebb játékaikat, azok dobozképét miért foglalják valami tökéletesen ocsmány egyen-keretbe. Valahogy így:

Van ugye a játékostársadalomnak az a nem egészen elhanyagolható hányada, aki nem ugrik egyből megjelenéskor az "álomjátékra", mert az történetesen tizenvalahányezerbe kerül (és ez még csak a PC, egy Xbox 360 ekvivalens úgy egy hatossal több) és történetesen hűsünk egy csóró egyetemista aki zsebpénzből és ösztöndíjból él. Ez a szerencsétlen ilyenkor két három dolgot tehet:

Elmegy dolgozni.

Megvárja míg álomjátékának lemegy az ára.

Megwarezolja kicsit. :)

Ez a felsorolás most kicsit több elemből áll mint ahogy azt eredetileg terveztem, így az első elemet egy egyetértő hümmögés társaságában gyorsan elfeledjük. :) A harmadik opció most tökéletesen offtopic lenne (egyébként észrevettétek hogy már megint Ádámnál és Bélánál kezdem a téma taglalását? Borzasztó vagyok..), így marad a kettes.

A hosszú várakozási periódus végén hősünk boldogan elcsörtet a számítógépes-játék-elosztó központig és szeretné kezébe kapni a várva várt csodát. Nem warezolta le, hiszen mindenki tudja hogy egy játékban nem csak az a pár bitnyi információ a fontos hanem az igényes tálalás is: a kézikönyvecske (Máig őrzöm a Caesar 3 A3 méretű de könyv vastagságú manualját), na meg a doboz. Minden polcok fő helyének örzője.

Namost, ezek után ha a doboz egyébként igen pofás designját sikerül elrontani valami elmés Classics vagy Exclusive baromsággal (Ami dacára áll a sok dícsérő szónak, meg hogy ezek mind minőségi termékek, közben utánad dobják egy ezresért - tehát gazdaságilag mégiscsak egy csőd) akkor hiába jó a játék és a gyermek hiába büszke rá hogy megvette (és hirdeti is ezt a tényt, minden lehetséges fórumon) a szerencsétlen játék dobozostul, kijátszás után nem a polc elejére, hanem egy eldugott sarokba kerül, az üres DVD tokok mellé.

Igen, tudom hogy kissé túldramatizáltam a dolgot, de engem tényleg zavar ez. Attól még hogy már nem első szériás a játék, nem kell föltétlenül olcsóságok cím alatt kiadni. Jó, az Ezt Vedd Meg sorozat talán egy kicsit más kategória, mert az egy külön cég, de miért kell vajon az EA-nak külön EA classics design? És még az mindig jobban néz ki az "ezüst mindenhez megy" kerettel mint például az UbiSoft-é. Nagy szívfájdalmam ennél a postnál hogy a neten sehol sem találtam ATARI-s Enter the Matrix dobozképet, pedig az a legjobb. :) Tessék elképzelni: Szép zöld Mátrixos-számos meg minden, és még csak nem is keretszerűen hanem valahogy tök idiótán csak az egyik oldalon egy nagy piros csík. Múltkor történetesen ez az elem vette el a kedvem a játék pörcsöszölésétől. (Lásd még: megvétel)
Jajj, és vannak persze extrém példák is. Tessék csak emlékezni: ugye mindenki látott már Teszkós játékot? Olyan igazi, eredeti, Teszkó Gazdaságosat. No? Kell már az a böfizacsi? :)

Szóval akárki akármit mond, a doboz kivitelezése igenis számít - nem hiába van például a WoWnak és leszármazottainak dombornyomott, kihajthatós (igaz az elsőre nem látszik :)) eleje. Mert azt az ember büszkén rakja ki a polc tetejére. Természetesen nem katasztrófa ha az ember olcsó játékot vesz elcseszett designnel ellenértékezve, de azért mindenki gondolkodjon el hogy érezné magát ha akciós Hi-fi-jére egy hatalmas "SONY FIRST GENERATION" peccs lenne felaplikálva (sok a hülye szó már, tudom..). Attól még a hangfal nem szól rosszabbul (jobb esetben), csak az ember nem tud hányinger nélkül ránézni. Mivel egy terméknek nem csak egy élvezeti dimenziója létezik. (A képet a CDGalaxis weboldaláról loptam, köszönöm nekik.)